Hírlevél 2024.06.22.

az okostelefonok kitiltásárul és az AI pukkadásáról

Sziasztok,

Az e heti cikkcsokrot rögtön egy hír kommentálásával kezdeném: megszavazta ugyanis a parlament, hogy Magyarországon is kitiltsák az okostelefonokat az iskolákból szeptember 1-től.

Ez a lépés már régóta benne van a levegőben, Amerikában Jonathan Haidt szociálpszichológus és társai mutatták ki, hogy az okostelefonok kvázi tönkrevágták egy generáció mentális egészségét, a vita pedig a substackekről szépen felbugyogodt a fősodorig és a törvényhozásig.

Nálunk a nyilvános vita rész az kvázi kimaradt, a törvényről is csak jobboldali lapok beszámolóját találom hirtelen, de nyilván a pedagógusi vészjelzések itthon is megszaporodtak.

A probléma az, hogy jó magyar módra egy digitális-civilizációs problémára törvényi paragrafussal próbálunk válaszolni, ami lehet hogy megoldja a probléma egyik részét (pl. hogy bizonyos kontrollmániás szülők ellenzik, ha nem érhetik el bármikor a gyereküket telefonon), de nem oldja meg a másikat - miszerint mi történt a gyerekkorral, hogy abba ilyen simán be tudtak ékelődni a függőséget okozó appok és készülékek.

Mert hogy az amerikai vita már ezt pedzegeti, hogy az okostelefon-függőség már egy következménye annak, hogy a hagyományos társasélet gyerekbarát terei megszűntek. A közterületek priváttá vagy fizetőssé tétele már az okostelefonok előtt is azt eredményezték, hogy a gyerekek pályaudvarokon vagy a plázában lógnak, mert máshol nem tudnak, de országos botrány volt abból is, hogy egy lakó miatt be akartak záratni egy focipályát.

A magyar kormány PR-jának az egyik sarokköve, hogy mi itt aztán olyan családbarátok vagyunk, hogy a fal adja a másikat, és ezzel együtt grandiózus-megalomán módon nyílnak a nagybetűs GY-E-R-E-K B-A-R-Á-T terek. A probléma azonban ott van, hogy nem merjük kiengedni a gyerekeket az utcára, mert lassan nincs olyan falu, ahol nem kell attól félni, hogy elüti egy autó, biztonságos tereik meg nincsenek.

Így a lépés önmagában legfeljebb ahhoz fog vezetni, hogy a magyar pedagógusok szeptember egytől rácsodálkoznak majd, hogy hogy néz ki egy generációnyi elvonási tünetes tini. A kormány meg majd elgondolkodhat azon, hogy akkor a szülőket miképpen kéne ebben a kérdésben maguk mellé állítani, de tartok tőle hogy nem edukáció lesz ebből, hanem a gyermekvédelem bunkósbotja.

És most a hírek, cikkek amik kimaradtak:

The Adobe AI backlash should be a warning to every tech brand

Az Adobe, a Photoshop gyártója magyarázkodásra és bocsánatkérésre kényszerült, miután felhasználók tömegei kezdték el lemondani az előfizetésüket, mivel az új felhasználási feltételeik szerint a szoftvergyártó szabadon felhasználatott volna mindent, amit az eszközeivel készítettek arra, hogy a mesterséges intelligencia modelljeit képezze vele.

Nemrég a Meta is hasonló módon lépett rá a gereblyére, ők amellett kardoskodtak, hogy szükségük van az európai felhasználók adataira a “kulturálisan releváns” AI modellek fejlesztéséhez, pár user már olyan üzenetet kap, hogy lehetőleg mindig eredeti kontentet posztoljon.

Brands Are Beginning to Turn Against AI

Mialatt a tech óriások padlógázig nyomják az AI hypeot, addig a legnagyobb hirdetőik, a brandek, azok pont kezddenek elfordulni a technológiától. Az ok nagyon egyszerű: most már jó ideje futnak ezek az AI generált termékek, és pont annyiszor lesznek gagyik, hogy az végső soron a vállalatok reputációjára üthet vissza.

A reklámipar egyik nagy koponyája, David Ogilvy írja valahol, hogy vannak olyan reklámok, amik annyira rosszak, hogy attól nem több, hanem kevesebb mindent tudsz eladni: úgy látszik, hogy az AI generált reklámszemét az ez a territórium.

Excuse Me, Is There AI in That?

Hasonló az előző témához. Amikor megjelent az AI technológia, páran arra tippeltünk, hogy ki fog alakítani egy ellenciklust, azaz kitüntetett márkajelzés lehet az, hogy ha valaki 100% emberi termékekkel házal. Ez a cikk ezt járja körbe, mert egyre több vállalkozás ül fel erre a fajta kosher-pecsétre.

From Facebook friends to lobby consultants

Ez egy régebbi cikk, de annak apropóján érdekes olvasmány, ahogy a tech cégek korábbi alkalmazottai lobbisták vagy egyenesen képviselők (khm, Tisza párt) lesznek az európai parlamentben.

Spreadsheet Assassins

A szoftveripar fellendülése az elmúlt bő évtizedben arról szólt, hogy a vásárlók valójában csak havi szinten előfizetnek a szolgáltatásainkért, és a nulla százalékos kamatkörnyezetben gyakorlatilag Excel-munkafolyamatok köré épültek szoftveres megoldások. Ez a cikk ezt a történelmet vázolja fel.

Ezzel párhuzamosan a Basecamp fejlesztői kiraktak egy manifesztót, meg hozzá egy chat szoftvert, amit az ember egyszer vesz meg, azt jónapot, mondván, hogy a trend kifutott, és válság idején nem fenntartható többet az üzleti modell.

From boom to burst, the AI bubble is only heading in one direction

Pukkad-e már az AI buborék? Spekuláns-hajlamúaknak ajánlott olvasmány.

MOST PEOPLE COULDN'T GIVE A CRAP ABOUT USING AI, SURVEY FINDS

Az AI-hype egyik visszatérő panelje, hogy a ChatGPT-t mennyien rakták fel vagy használják. Na most az oxfordi egyetem csinált egy kérdőívet, és hát a kép kevésbé úgy fest, hogy ez “mindent megváltoztat”, és inkább hasonlít a “lőtéri döglött kutyát nem érdekli” állapotához.

I Will Fucking Piledrive You If You Mention AI Again

Egy big data szakember pazarul megírt esszéje arról, hogy a szoftveripar jelenleg olyan dolgokat sem tud jól implementálni, amelyek amúgy évek óta velünk vannak és egyszerűek lennének: akkor miért ugrik mindenki fejest ugyanabba a feneketlen AI kútba?

COMPANIES FIND THAT AI PROJECTS HAVE HAD "DISMAL" FINANCIAL RESULTS

…pláne ha anyagilag egyáltalán nem éri meg?

Elnapolták a totális online megfigyelés bevezetését az EU-ban

Erről is csak a Mérce írt, pedig majdnem megszavazták, hogy Ashton Kutcher szoftvercége szkennelje az üzeneteinket!

The End of Merch

Ez még egy májusi cikk arról, hogy miért megy ki a divatból a merch, miután mindenki is tudott olcsón, saját márkás pólót vagy vászontáskát árulni, és hogy hova megy a divat ezután.

Ha nem érted, hogy a fiatal raverek miért hordanak munkásoverállokat meg egyéb fura second-hand (bocs, pre-loved) szerzeményeket, akkor ezért.

Merch is Dead, Long Live Merch

Ez pedig egy másik, ami árnyalja a fenti cikket. A “peak merch” pillanaton túl vagyunk, de az ipar nem hal meg, csak átalakul, a divat ciklikus, stb.

-

Ennyi volt mára, egy tucat úgy érzem elég lesz: jövő héten folyt köv.

Érintsetek gyepet!